Ismerkedés a vas és acél világával....

 3.rész


Valakitől egykoron azt hallottam, minden ember gyermekkori vágyait szeretné megvalósítani felnőtt korában. Megsokszorozott erővel abban az esetben, ha ezek a vágyak különféle okokból beteljesületlenek maradnak.

Ám mi van akkor, ha olyan sokrétű érdeklődési  körrel rendelkezik valaki, hogy évtizedeket igényel csak egyet megvalósítani ezek közül? Sajnos, pillanatnyilag amire futja az időnkből azt megvalósítjuk, amire nem jut idő az után sóvárgunk. Volt illetve van is egy Piramis dal, ami a két élet utáni vágyról szól! Kevés!

Ha gyorsan összefoglalnám azokat a tevékenységeket, amik érdekelnek minimum 10 életre lenne szükségem! - Most hirtelen! - De ne legyünk kishitűek, ha szeretnénk valamit kívánni az legyen a maximum! Célozzuk meg az ÖRÖK életet, s attól kezdődően nincs ok a panaszra!

Mire vágyik egy gyermek? Mindenre! Az egészséges gyermeknek szinte kielégíthetetlen tudásszomja van. Ezért kérdez és kérdez fáradhatatlanul! De nem csupán mentális éhsége van, materiálisan is kíváncsi. Szeretné megfogni, megtapogatni a körülötte lévő különböző tárgyakat.

Már nagyon korán birtoklási vággyal is rendelkezik! Ráadásul a minden, mentálisan és fizikailag is lehetőleg azonnal kell! Ebben a korban nagy felelősség terheli a szülőket, nevelőket! Hogyan férkőzzenek egy gyermek lelkéhez oly közel, ami pontosan elég a megfelelő mértékű  formáláshoz, viszont elég távol tőle, nehogy sebeket ejtsenek rajta?

Mekkora tudás, milyen mértékű felkészültség és mennyi időre lenne szükség a gyermeki lélek megismeréséhez?  Ezért még a legoptimálisabb esetben is  maradhatnak a legsötétebb eldugott helyeken, bezárt ajtók mögött frusztrációk, rejtett vágyak, ami kihatással van a felnőtt korra!

Talán ideillik egy különös sebgyógyítás története,  a gyermekkoromból. Fafaragás közben sikerült egy cirka egy centiméteres sebet ejtenem az egyik ujjamon az éppen ekkor hazaérkező 10 évvel idősebb unoka testvérem egy gyors, kitűnő és fájdalommentes gyógymódot ajánlott, majd látva tapasztalatlanságomat mielőtt átgondolhattam volna, gyorsan végre is hajtotta "a tömködjünk konyha sót az eleven sebbe " módszert!

Az eredmény? Ma is látszó forradás és valóban gyors sebgyógyulás! Csak a fájdalommentesség nem volt igaz! Nagyon nem!

Gyermekkorom egyik nagy vágya volt egy igazán szép bicska. Emlékeim bugyraiból felrémlik a vásárban kikuncsorált  kicsiny bugylibicska képe.

Bár ez a kép már oly halvány ...nem tudnám pontosan felidézni, milyen is lehetett és sajnos a sorsa is a múlt sötét homályába merül.

Nem sajnálom  - tudom -  rettenetesen "gagyi" volt. Erre nagy biztonsággal emlékszem!

 

             Ilyesféle lehetett.

Valahol  mélyen volt bennem egy abban a korban nem megértett igényesség. Az 1960-as években járunk. Szinte mindenből hiány van.

A kis magános vállalkozók elnyomva, háttérbe szorítva. Mindent a közösbe, mindent a közösségért! Építsünk panelházakat, gyertek a gyárba, TSZ-be dolgozni! Kötelező nyelv az orosz, kisdobos, úttörő, KISZ tag lehettél /pontosabban kötelező volt/ később pedig párt tag! Hiánygazdálkodás folyt!

A vasfüggöny mögül csak a kiválasztottnak adatott meg  néhány szép kés, vagy zsebkés behozatala. Persze hazánkban nem veszett el teljesen az igényes, tradicionális magyar bicska gyártása! Volt aki azokban az időkben sem engedett az enyhe, vagy néha erős nyomásnak és nem adta be a derekát.
Nem hagyta magát gyárba "záratni"! Mégis a többség kényszerből engedett az erős szocialista államhatalom nyomásának.  A magyar kézművesség álomba szenderült és hosszú Csipkerózsika álmából még nemrég kezd felébredni, ami nem könnyű, hiszen közben generáció váltás történt és sok helyen megszakadt az apáról fiúra szálló mesterség átadás lehetősége.
Az ismertetett nehézségek ellenére, kezd a szakma erős lábakra találni és itt ragadom meg képzeletben minden tehetséges, dolgos késgyártó szakember kezét, hogy nagy tisztelettel elismerésem fejezzem ki áldozatos, küzdelmes tevékenységük elismerése képen!

A vasművesség az i.e. 8. század második felében kezdett kialakulni a Kárpát-medencében. A bronzkor záró szakaszának is nevezhetjük. Ebben az esetben is, bár valószínűleg nem lehetett számottevő meg kell említenem az űrből hulló vasmeteoritokat, amivel a legkorábban megismerkedhetett az ember.

Jellegzetes vasmeteorit !
                                            

Ez a meteorit bizony alkalmas a megmunkálásra lehet belőle különféle használati eszközöket készíteni!
Késeket is!  Gyűjtőknek a mai időkben is készítenek meteoritből  késeket! Igazi Unicum!

A vaskor egy régészeti korszak, ahol könnyen belátható módon ugrásszerű fejlődésnek indult a mezőgazdaság, az ipar, a fegyvergyártás, a tudomány. E "modern" és sokoldalúan felhasználható anyag térnyerésével! Fontos kihangsúlyozni ez a fejlődés a mai napig tart! Újabbnál újabb acél típusok megjelenésével egyre sokoldalúbb és nélkülözhetetlen anyaggá vált  a vas és az acél!
A kezdetleges vaskohók még kis gödrök voltak a vasércet faszénnel izzították fel. A szén redukálta a vasércet, ezzel eltávolította az oxigén tartalmát. Ezek a gödrök egyre nagyobbak lettek, majd később  agyagbélést kaptak, természetes huzattal gondoskodtak a tűz ápolásáról. Az előállított termék csekély mértékben olvadt meg és a kis hőmérséklet miatt a szén alig ötvözte a vasat. E művelet során az ércből egy salakkal erősen szennyezett acélszerű anyagot nyertek.
Kovácsolással távolították el a salakot, melyet ezután acélként lehetett felhasználni. Aztán a kemencék mérete nőtt és már bőrtömlővel gondoskodtak a levegő befúvásáról. Ezt nevezzük bucakemencének, amit évszázadokig használtak! Valószínűleg elsőként a gyepvasércet használták fel ezekben a kezdetleges "kohókban".

A gyepvasérc ásvány gyűjtői szemmel nem túl szép ásvány. Nincs is helye egy igényes gyűjteményben. Esetleg egy tematikus kiállítás kapcsán tájékoztató jelleggel szokták kiállítani. Manapság is gyűjthető ásvány! Viszont vannak igen szép, reprezentatív ásványai is a vasnak. Ilyenek a sziderit, goethit, magnetit, pirit, markazit... A piritet nevezték a "bolondok aranyának", mert könnyen összetévesztette őket a gyakorlatlan szem az arannyal! 

 

 Egy szép pirit kristály csoport!

Igen megint felszínre került  az ásványgyűjtői múlt, ami hosszú ideig gyötrő űrt hagyott maga után, sokáig hiányzott a kutatás és gyűjtés izgalma a felfedezés öröme! A gyűjtő szenvedélyes, semmihez sem hasonlítható öröme, ha felkutatott megszerzett egy sokszor félelmetesen ritka és csodálatos szépségű ásványt!
Aztán az idő csak folyt kérlelhetetlenül és lassan beláttam nincs két, sem tíz, sem örök életem....
Az elmúlt időt és a történteket, ami maga az életem, fejezetekre oszthatnám, amiből nagyobb terjedelmű rész az ásványokkal való foglalkozás. És már nem haragszom  magamra, sem a sorsra, minden úgy volt szép, és jó a maga idejében helyénvaló, ahogy megtörtént. Szívemben megmaradtak a kalandok, a lázas töprengéssel és tervezéssel teli esték, éjszakák a feledhetetlen gyűjtőutak, túrák. A családom  megértő segítsége az eredményes munkához!

S ha tisztáztuk miből lesz a vas és az acél, felmerülhet a kérdés: mi mindenre használják a mai  korban?
Ennek a felsorolására nem vállalkozom. Az biztos, hogy az ipar nélkülözhetetlen nyersanyaga lett. Gondoljunk csak az autó gyártásra, vagy az építőiparra!

Minden mindennel összefügg! Bizonyos szakterületek szorosan, mások kevésbé! Az ásványok világa pedig mindig szoros kapcsolatban állt és áll az emberiség történelmével és történetével! Igen a kések is ásványokból "születnek"!

A kések iránt érdeklődőket változatlanul nagy szeretettel és különféle egyénre szabott akciókkal, különleges pontrendszerrel várjuk  a  http://www.kesvilag.hu/  webáruházban!
Személyesen a Debreceni Malompark Üzletközpont első emeletén található Catana Minőségi Ajándékok boltjában!